Posztós Lenke: Szülőfalum templomába

Posztós Lenke: Szülőfalum templomába


Szülőfalum templomába jöttem imádkozni:
A jóIsten kegyelméért ismét hálát adni.
Megköszönni életemet, s mindent amit adott;
Bármerre is vitt a sorsom, Isten el nem hagyott!

Harangszónál tanított meg engem jó anyám:
Térden állva, alázattal mondjam el imám.
Hitet vésett a szívembe kicsinykorun, régen
Azóta egy harang se szól, oly gyönyörű szépen.

Rég elhagytam én a falút, az idő elszaladt,
Kongása a vén harangnak szívemben megmaradt.
Hívogatott örömökben, de bánatban is ott volt,
Mikor Isten árvasággal, könnyel próbáltatott.

Bármerre visz sorsod útja, s mint múlnak az évek;
Visszacsalnak olykor -olykor a régi szép emlékek.
Gyermekkorom, ifjúságom, úgy szívemhez tapadsz-
Köszönöm, ó kongó harang, hogy haza hívogatsz!

Köszönöm, a jó Istennek, hogy itt lehettem ma;
Felüdült a lelkem, mint a folyómenti fa,
Mert szent ez a hely, mely ölébe fogadott,
Szent e templom, s e falú, mely keblén ringatott!
 
/Posztós Lenke/

Lehet, hogy egy kép erről: 1 személy
 
Forrás: facebook.com
Falusi Hagyományőrzés
 
 
 

 
Tetszett a cikk?

 

Karácsonyi cikkajánló

További cikkek »